Regisztráció a ,,Nem minden hüllő dinó, de minden dinó hüllő" - avagy mitől döglik a rettenetes gyík? c. előadásra (2018. október 3. 17.00)
Földünk életének középkora a hüllők világuralmának ideje. A korszak elejére egy egységes szuperkontinens a Pangea jött létre, amely a későbbiekben néhány új ősi illetve ma is létező óceán felnyílásával feldarabolódott. A kialakult új
kontinensrészek eltávolodtak egymástól. Mindezen geológiai változások erőteljesen befolyásolták a ó-állati idő kései szakaszában újonnan megjelent hüllők fejlődését. Az újonnan nyílt életterek, élelemforrások lehetővé tették, hogy a hüllők képviselői bolygónk minden szegletét meghódítsák a tengerektől az égboltig. Így jöttek létre a tengeri, repülő őshüllők és a dinoszauruszok. Bár a köztudatban mindhárom csoportot egységesen dinoszauruszoknak gondolják a valóság nem ez. Előadásunkban áttekintjük röviden e csoportok felvirágzását és hanyatlását. Kitérünk arra milyen anatómiai bélyegek tesznek egy dinoszauruszt dinoszaurusszá, illetve milyen anatómiai változások tették lehetővé a kétlábon járást. Mi is az a nyuszikrokodil? Léteznek madárkrokodilok? Milyen közük van a dinókhoz? Melyik volt a legnagyobb négylábon járó növényevő dinoszaurusz? Létezik-e magyar gyík? Ilyen és hasonló érdekes kérdésekre keressük a választ és arra, hogy a Föld szemével nézve rövid vagy hosszú ideig voltak itt e lények hozzánk, emberekhez képest? Miért tűntek el? Meteorit becsapódás, táplálék és élőhely beszűkülés, genetikai mutációk, vulkanizmus, szupernova robbanás miatt? Ez volt a legnagyobb kihalás?
Előadó: Dr. Gulyás Sándor geológus, paleontológus, az SZTE TTIK Földtani és Őslénytani Tanszékének adjunktusa
Az előadás ingyenes.
Helyszín: SZTE Klebelsberg Könyvtár (Ady tér 10.), AudMin.