Pont a vizes vb legfontosabb részét próbálták eltitkolni

aIMG 0502
2017.07.11. 07:22 Módosítva: 2017.07.11. 08:01

A közhiedelem szerint a budapesti vizes világbajnokság és az annak kapcsán megvalósuló fejlesztések költségei valahol nettó 100 milliárd forint felett járnak. Ahogy Seszták Miklós, a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke elmondta, az összköltség 130,6 milliárd forint.

De igen valószínű, hogy a valóságban ez még nettónak is kevés,

bruttóban pedig 170 milliárd forint felett jár a számla.

Ugyanis van egy igen jelentős tétel, ami eddig a számításból kimaradt. Nem is csoda, hiszen nincsenek róla nyilvános értesítők, és a szervezők részéről is legfeljebb csak elszólás szintjén esett róla szó. Hiába mondta épp Seszták miniszter, hogy „minden költés publikus”, ez a pár tízmilliárd, úgy tűnik, mégis elfelejtődött valahogy.

Valami kimaradt

Ha nem ilyen irgalmatlanul nagy a vébés beszerzési dömping, talán feltűnőbb lett volna, hogy az emlegetett 130 milliárdos keretben nem nagyon találni olyat, ami például a világbajnokság tévés közvetítéséhez szükséges technológiai feltételek – mint a világítás – megteremtésére vonatkozott volna. Ahogy szintén semmi nyoma nincs az internetes kapcsolat kiépítéséhez szükséges beruházásoknak sem. Pedig közvetítés és internet is lesz a vébén rogyásig, és mindkettő hátterének kiépítése igen jelentős forrásokat igényelt.

Annyira, hogy a csúcsminőségű digitális televíziózás feltételeinek megteremtése, valamint a média és a közönség kiszolgálására is alkalmas internetes hálózat kiépítése összességében az egyik legnagyobb kiadás a vb költségvetésében.

Mindehhez még hozzátartozik a rendszer működtetéséhez szükséges szoftveres háttér, illetve bónuszként a csomagba került a részvevők digitális eszközökkel való kistafírozása is. Ismereteink szerint ez 1400 mobiltelefont és 600 laptopot jelent, amit a versenyzők, a FINA képviselői és az önkéntesek egy része között osztanak ki.

Mindez így összesen nagyjából 30 milliárdnyi szerződést ér (nettó), aminek döntő többségét információink szerint az állami Antenna Hungária (AH) kapta, vagy ahogy mondják, inkább ráosztották a feladatot, illetve kisebb részben – legalábbis Füreden – az MVM Net.

Csak a kezüket figyeltük

Fogalmunk sincs, hogy milyen keretek között sikerült úgy intézni a dolgot, hogy a Császár-Komjádi uszodához tartozó gyengeáramú rendszerek kiépítését leszámítva (nettó 125 millió forint) gyakorlatilag semmilyen szerződés ne kerüljön nyilvánosságra. 

Tudtunkkal a fejlesztések és eszközbeszerzések megrendelője a világbajnokságot szervező Bp2017 NKft. volt, ám a cég eddig a témában nem hirdetett sem nyílt, sem meghívásos beszerzést. Mivel a beruházások kivitelezéséhez legalább 3-4 hónapja fogtak hozzá, illetve csak az Antenna Hungáriánál úgy 40 ember dolgozik kizárólag ezen a feladaton, utólag már elég húzós volna közbeszerzést fabrikálni a dologhoz, legalábbis nagyobb botrány nélkül.

Kinek buli?

Mielőtt azonban mindenki az Antenna Hungáriánál kezdené keresni a projekt nyerteseit, ismereteink szerint ez az egész igazából nem nekik buli. Ők ugyanis viszonylag minimális árréssel dolgoztak (dolgoznak), a nagy nyereség az alvállalkozóknál kötött ki. 

Forrásunk szerint a füredi beruházásoknál a Canalcom, a Promontel és KT Elektronik voltak az alvállalkozók (a füredi beruházások értéke tudomásunk szerint 2,6 milliárd forint volt), míg a budapesti fejlesztésekről kapott információk alapján a fővárosi beruházások alvállalkozói közé tartozik többek közt

  • a Ramiris Europe Kft. mint hardverszállító,
  • a Penta Industry mint építő,
  • a Hungaro DigiTel Kft (az Antenna Hungária cégcsoport tagja) mint IT-security-felelős,
  • a Frank Digital mint a vizes vébé mobilappjának fejlesztője
  • és két külföldi cég, a WandaFi és a Maksatpro.

A Ramiris cégcsoportot Seszták Miklóshoz szokás kötni, aki nemcsak fejlesztési miniszter, de a vizes világbajnokság szervezőbizottságának elnöke is, míg a Frank Digital a kormányközeli exmédiamogul, Száraz István cége volt egészen mostanáig. A két külföldi cégről pedig kicsit lejjebb bővebben is szólunk.

Túl azon, hogy az AH önköltségközeli áron dolgozott, a cégnek nehézséget jelentettek a vébénél megszokott lehetetlenül szűk határidők is, amikből híreink szerint további értékes hetek-hónapok mentek el, amíg különböző felsőbb körökben eldöntötték, kinek az érdekszférája mekkora megrendelést kapjon alvállalkozóként.

Nyilván sokakban felmerül, hogy legyen bármekkora cég is az Antenna Hungária, egy ekkora volumenű projekt finanszírozása még nekik sem volna egyszerű feladat saját forrásból. Úgy viszont már könnyebb elképzelni a dolgot, hogy 2016 utolsó napján kaptak az államtól 21 milliárd forint készpénzt, nem részletezett célokra.

Egy nagyobbacska tétel nyomában

Először 2016 őszén említette egy forrásunk az Antenna Hungária 30 milliárdos csomagját, de túl sokat nem tudott róla mondani, azon túl, hogy van. Aztán a múlt hónapban egyszerre felgyorsultak az események, és három különböző helyről is elkezdtek áramlani az információk, amik szerint mindezek együttesen mintegy 30 százalékot tesznek rá a vizes világbajnoksághoz kapcsolódó költségekre.

Előbb a csomaghoz tartozó füredi beruházások kapcsán jelentkezett valaki, majd a kivitelezők, illetve a szervezők oldaláról is kaptunk egymással egybevágó információkat a budapesti beruházásokról. 

Nyilvánosan viszont semmilyen tájékoztatás nem jelent meg a témában, pedig a nagyságrendje alapján talán megérdemelte volna a dolog. Ennek hiányában megpróbáljuk a hozzánk eljutó részletekből felvázolni, hogy mit kaptunk ezért a 30 milliárdért. A tévéközvetítéshez kapcsolódó beruházásokról sajnos csak annyit tudunk, hogy vannak, és hogy sokba kerülnek, illetve azt sem világos, hogy a 30 milliárd forint miként oszlik meg a tévés technológia, az eszközbeszerzések, az internetes hálózat kiépítése és a nyilvános wifihálózat költségei között.

De amit sikerült kiderítenünk, az is elég érdekes.

Ingyenwifi, amíg a szem ellát

Az egyszerű halandó számára a beruházáscsomag legjelentősebb és egyértelműen legnépszerűbb része a nyilvános és ingyenes wifihálózat kiépítése. Budapesten nemcsak a vébé 4 helyszíne kapott ingyenes wifit, de ismereteink szerint

a Batthyány tértől a Margit hídig, majd a pesti oldalon a hídfőtől indulva egészen a Duna Arénáig végig ingyen netezhet majd a közönség,

sőt részben vagy egészben (erről nem kaptunk pontos információt) a Margitszigeten is. Balatonfüreden pedig a belvárosban és a Tagore sétányon lett hasonló módon ingyenes az internet.

A fejlesztés hatalmas pozitívuma, hogy a rendezvény után is használatban marad, azaz tényleg olyan beruházásról van szó, amiből nem csak a világbajnokság profitál. Az már egy kicsit kétségesebb, hogy rá lehet-e aggatni az összköltségek csökkentésére szolgáló „a világbajnokságtól függetlenül is megépült volna” jelzőt, mivel a észak-pesti Duna-part ingyenwifisítését talán megelőzte volna néhány frekventáltabb helyszín is Budapesten.

Érdekes módon Balatonfüreden az önkormányzat honlapja több hírben is büszkén beszámolt a fejlesztésről, míg a budapestieknek fogalmuk sincs a közelítő online kánaánról. Füreden még azt is megírták, hogy az AH a világbajnokság hivatalos internetszolgáltatójaként, állami forrásokból építette ki a hálózatot a világbajnokság helyszínéül szolgáló Tagore sétányon, a turisták által kedvelt belvárosi részen és a városházánál.

Hogy a fejlesztés kapjon némi hazai ízt, az optikai kábel lefektetése a part mentén kissé megszaladt nyugati irányban, amit sem turisztikai, sem világbajnoki alapon nem olyan könnyű megindokolni, viszont így pont elér a Hotel Füred Spához, ami információink szerint Tiborcz István érdekeltségéhez tartozik.

Davaj, wifi!

A budapesti wifi kapcsán hivatalosan semmilyen információval nem találkoztunk, forrásaink viszont több érdekességet is elmondtak róla. Az a legkevesebb, hogy a kiépítésével rettenetesen meg vannak csúszva, így

a Margitszigeten jó eséllyel a levegőben kell elvezetni a kábeleket,

hogy aztán majd a vébé után elássák őket. Még így is necces, hogy kész lesznek-e a dologgal időre, de ez egyrészt nem akkora újság a vébé kapcsán, másrészt meg valahogy mindig elkészülnek ezek a dolgok, legfeljebb rosszabb minőségben, drágábban, és utána még rá kell költeni egy kicsit.

Ennél jelentősebb hír, hogy – hangsúlyozzuk, a forrásaink szerint – a nyilvános wifihálózat szoftveres hátterének biztosításával egy bizonyos WandaFi nevű céget bíztak meg. A vállalkozás hivatalosan Írországban, Corkban működik tavaly nyár óta, honlapját, a Wandafi.com-ot nem sokkal előtte, 2016 márciusában jegyezték be. A facebookos oldala tavaly augusztusban indult, összesen 42 lájkolója és követője van.

A nyilvános adatok szerint a cég és a domain mögött is Anar Aligioulov (más helyeken Aligulov) és Rafik Abaszov azerbajdzsáni üzletemberek állnak. Maga a szoftver egy marketing- és piackutató eszköz, ami a nyilvános wifit biztosító hoteleknek, éttermeknek tud adatokat gyűjteni azokról, akik fellépnek a hálózatra.

A cég referenciái között nagyrészt ír és dubaji cégeket találtunk (Abaszov maga is Dubajban vállalkozik az interneten elérhető adatok szerint). A honlapjuk – magyar ip-címről legalábbis – angol, lengyel és magyar verzióban működik, ebből a magyar egy meglehetősen amatőr hibákkal tarkított szöveg. Például: „A WandaFi egy egyedülálló szoftvert, amely lehetővé teszi, hogy a vendég Wifi egy hatásos piackutató eszköz legyen és segítsen megérteni a vevői viselkedést.”

Forrásunk úgy magyarázta a szoftver működését, hogy a

nyilvános wifire Facebook-, Twitter- vagy Instagram-profillal lehet majd felcsatlakozni, a program minden adatot beszív a profilunkból,

és elemzi azokat. Amikor pedig legközelebb belépünk, frissíti az új információkkal az adatbázist.

A szoftver saját reklámfilmje szerint minderre azért van szükség, hogy például a kedvenc sütijükkel lehessen jutalmazni azokat, akikről a szoftver kimutatja, hogy törzsvendégek. Kérdés viszont, hogy erre mi szükség lesz egy városi ingyenwifin. A céget megkerestük, de nem reagáltak.

Akik elszólták magukat

Miközben a beruházásokat tekintve teljes a titkolózás, a FINA részére biztosított Audik navigációs szoftverét egy bizonyos Maksatpro nevű orosz cég szállítja, amely kvázi elismerte, hogy részt vesz a vizes világbajnokság lebonyolításában. Az interneten elérhető adatok szerint a szoftvert Kazanyban fejlesztette egy fiatal vállalkozó. A Facebookon 5 lájkolója és négy követője van, magát a Maksat.pro weboldalt 2015 szeptemberében regisztrálták.

A honlap alapján egyfajta sportszervezési-logisztikai szoftvernek tűnik, ami kezeli egy esemény résztvevőinek regisztrációját, érkezését, indulását, szállását, kiküldi a szükséges körleveleket, összerendezi az önkénteseket a feladatokkal, és így tovább.

A cég fejlesztő-tulajdonosa a 31 éves Rashit Khairullin, aki az önéletrajza szerint dolgozott a tatárföldi elnöknek, a 2013-as kazanyi Universiádén, és több olyan ismerőse is van a Facebookon, akik a 2015-ös kazanyi vizes vébé megrendezéséhez járultak hozzá.

Az Instagramján találtunk egy áprilisi, magyarországi látogatásról szóló bejegyzést.

A céget azzal kerestük meg, hogy információink szerint a budapesti vizes vébén az ő szoftverüket használják majd, és legyenek kedvesek további információt adni. Erre az a válasz érkezett, hogy szívesen adnak információkat, csak előbb konzultálnak a szervezőbizottsággal. Azóta nem jelentkeztek.

Megkerestük a Bp 2017 Kft.-t, az Antenna Hungáriát, a Frank Digitalt, a Ramirist, a Penta Industry és a WandaFit is, de ők sem válaszoltak a kérdéseinkre. A Frank Digitalből annyit sikerült kihúzni, hogy megkapták kérdéseinket, és válaszolni fognak. Ha megteszik, közölni fogjuk.