2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 10
22 találat
[1]

1328. május 10.

Városi kiváltságokkal ruházza fel I. Károly Sárvárat. Továbbá felmenti polgárait az Ausztriába irányuló kereskedelmi útvonalon a vámfizetés alól.

[2]

1436. május 10.

Zsigmond király végleg elhagyja Magyarországot

Előbb Bécsbe, majd június elején Csehországba megy. A kormányhatalmat a királyi tanács itthon maradt tagjai gyakorolják

[3]

1453. május 10.

V. László Hunyadi Lászlót nevezi ki az északi megyékbe a csehek ellen indítandó had főkapitányává

[4]

1465. május 10.

I. Mátyás Sopron városának a husziták (csehek) elleni háborúban szerzett érdemeiért a vörös viaszpecséttel való pecsételés jogát adományozza

[5]

1529. május 10.

II. Szulejmán szultán 2oo ezer fős seregével elindul Bécs elfoglalására

[6]

1534. május 10.

Jacques Cartier Új-Foundlandra ér

Az India és Kína felé vezető északnyugati átjárót keresve ér Jacques Cartier Új-Foundlandra, melyre a francia korona nevében azonnal igényt is tart. Cartier, aki egy év múlva alaposabban bejárja a Szent Lőrinc-folyó vidékét és partján Montrealt is megalapítja, azt hiszi, hogy a folyó maga a keresett átjáró. Mindenekelőtt az angolok, a franciák és a hollandok szerették volna megtalálni az Indiába és Kínába vezető rövidebb utat, hogy így elkerülhessék a spanyolok és a portugálok által ellenőrzött a Jóreménység fokát megkerülő útvonalat. Az átjáró keresése az észak-amerikai partvidék alapos feltérképezését eredményezte. Jacques Cartier felfedezéseivel kezdődik az észak-amerikai francia gyarmatosítás. Az európai bevándorlás kezdetéig egész Észak-Amerika igen gyéren lakott. Az észak-kanadai és alaszkai területeken eszkimó törzsek élnek, melyek többnyire a partvonal mentén telepedtek le, mivel halászatból és tengeri emlősök vadászatából tartják fenn magukat. Hóházakban (iglukban) vagy kőből, tőzegből, gyeptéglából épített kunyhókban laknak. A délebbre fekvő kanadai erdőségekben atapaszk törzsek és az algonkin nyelvet beszélő indiánok élnek. E törzsek halászatból és vadászatból tartják fenn magukat. Csak a Felső-tó partján élő ojibák tértek már át a földművelésre. Észak-Amerika keleti részén olyan indián törzsek élnek, melyek földművelésből tartják fenn magukat. Az irokézek például már nem vándorolnak, megerősített falvakban laknak. Társadalmi berendezkedésüket a matriarchátus határozza meg. A nők birtokolnak, és a lányok örökölnek. A nők választják a törzsfőt is. Az olyan délkeleti törzseknél, mint amilyen a nacsez, kasztrendszer van. Észak-Amerika délnyugati részén, ahol többnyire aszályos vidékek találhatók, a vadász és gyűjtögető életmód jellemző. A termékeny területeken földművelést folytató pueblo indiánok telepedtek le, akik tömbszerű, többemeletes építményekben élnek. Itt is matriarchátus van. Ezzel szemben északnyugaton szigorúan hierarchizált berendezkedésű törzsek találhatók, melyek többnyire nyílt tengeri halászatból élnek. Az európaiak felfedezései és a lóhasználat megváltoztatja az észak-amerikai indián kultúrát.

[7]

1746. május 10.

Megszületett Gaspard Monge francia matematikus

A beaune-i születésű tudós a francia forradalom idején tengerészeti miniszter, Polytechnique megalapítója, s annak matematika professzora volt. Abból az ötletből kiindulva, hogy a tárgyakat két, egymásra merőleges síkra vetíti, általános módszert dolgozott ki a testek síkbeli ábrázolására, és ezzel megalapozta az ábrázoló geometriát. Jelentős eredményeket ért el a differenciálgeometriában is. Párizsban halt meg 1818. július 28-án.

[8]

1774. május 10.

XVI. Lajos lesz Franciaország királya

XV. Lajos halála után húszéves unokája, XVI. Lajos lép a trónra, akinek a felesége Marie Antoinette, Mária Terézia császárné leánya. XVI. Lajos olyan királyságot örökölt, mely a nép előtt minden tekintélyét eljátszotta, és pénzügyi helyzete is kilátástalannak tűnt. A király nem volt érett a feladatra. A jóakarat ugyan nem hiányzott belőle, és reformokkal is megkísérelte az ország helyzetének javítását, de hiányzott belőle az intelligencia és a politikai távlatok felismerése. Elhanyagolta az államügyeket, vadászattal és barkácsolással töltötte idejét. XVI. Lajos uralkodása kedvező körülmények közepette indult. Elbocsátotta elődje gyűlölt minisztereit és megbízható tanácsadókat választott. Ezenkívül száműzte (1744) nagyapja gyűlölt kegyencnőjét, Jeanne Dubarry grófnőt az udvartól. De elkövette azt a hibát, hogy a régi parlamenteket (törvényszékeket) újból összehívta, így azonnal létrejött egy királyellenes ellenzéki mozgalom. A parlamentek tiltakoztak az olyan reformok ellen, mint a kegydíjak eltörlése, a belső vámok megszüntetése, a szabad gabonakereskedelem és iparűzési szabadság bevezetése. A kiváltságosok veszélyben érezték régi jogaikat. Az udvarban nem Lajos, hanem Marie Antoinette uralkodott, aki értett ahhoz, hogy a királyt befolyása alá vonja, és akaratát az udvarnál érvényesítse. Marie Antoinette szép, okos, életvidám, léha teremtés volt. Az egyszerű nép életéről keveset tudott, mert mindig távol tartották tőle. Mikor valaki azt mondta neki, hogy a nép lázad, mert nincs kenyér, azt válaszolta: „Akkor egyen kalácsot”. A nagy udvartartás évente 34 millió frankot emésztett fel.

[9]

1775. május 10.

Kontinentális kongresszust tartanak Philadelphiában

Philadelphiában újból összeült a kontinentális kongresszus, melyben Georgia kivételével valamennyi Atlanti-óceán-parti gyarmat képviseltette magát. Céljuk a Nagy-Britanniával kirobbant összeütközéssel kapcsolatos lépések egybehangolása. A lexingtoni (1775. IV. 19.) és a concordi győzelem hatására egy George Washington vezetése alatt álló gyarmati hadsereg felállítása mellett döntöttek. Egyidejűleg azonban azt is hangsúlyozták, hogy a gyarmatok a koronához tartoznak, bár a kongresszus radikális szárnya a gyarmatok függetlenségének elérését tűzte ki célul, és a londoni reakciók hatására egyre több támogatót nyert meg. A kontinentális kongresszus első ülésszaka egy évvel korábban zajlott le, hogy együttes bojkott intézkedésekről hozzon döntéseket.

[10]

1837. május 10.

Tőzsdepánik tör ki New York-ban

A növekvő infláció és a túlhajszolt spekulációk hatására az amerikai gazdaságban az instabilitás légköre uralkodik. Bankok és üzemek százai mennek tönkre. A New York-i bankok leállítják a készpénzkifizetést (1837. V. 10.). Gazdasági pánik tör ki. Bár a növekedés nem törik meg, de a csőd nyomán magasba ugrik a munkanélküliség mutatója. Számos tüntetésre kerül sor. Az északi államokban a gyárak, a déli államokban pedig a hatalmas gyapotültetvények jutnak válságba. A gyapot jelenti az ország egyik legjelentősebb termékét. Hibás számítások következtében a gyapot ára a felére esik le, ami fizetési nehézségeket és az ültetvénytulajdonosok körében magas eladósodást von maga után. Különösen az észak-amerikai államok textiliparában gyökeret eresztő munkásmozgalom veszít befolyásából. A szakszervezetekhez főleg szakmunkások és kézművesek tartoznak. Ezek a növekvő iparosodás, az alacsony bérek, a gyermekmunka, a kézműves képességek alacsony megbecsülése és az ipari proletariátus általános lesüllyedése ellen lépnek fel.

[11]

1866. május 10.

Megszületett Leon Szamoljovics Bakszt orosz festő

Grodno-ban született, a szentpétervári akadémián tanult. Festészetében és grafikáiban a hagyományos akadémikus stílust a keleti motívumokból és a népművészet formakincséből építkező szecesszió váltotta fel. A szimbolista Mir Iszkussztva című folyóirat munkatársa volt 1899 és 1904 között. 1909-től Párizsban élt, ahol Gyagilev Kleopátra című balettjéhez tervezett színpadképet. 1921-ig a társulat díszlet- és jelmeztervezője maradt. Szecessziós jellegű, stilizált, szimbolikus elemekből kialakított színpadképei festményként hatottak, amelyek a táncosok mozgásához kapcsolódva kapták meg valódi esztétikai értelmüket. New York-i, londoni, brüsszeli színházakban is dolgozott. Rokokó ízlésű zsánerképeket és dekoratív grafikákat alkotott. Párizsban halt meg 1924. december 28-án.

[12]

1869. május 10.

Létrejön a vasúti összeköttetés kelet és nyugat között

Az Utah állambeli Promontory Pointban az Union Pacific Vasút 1086 mérföld hosszú szakaszát aranyszöggel kapcsolják össze a Central Pacific Vasút 60 mérföldes szakaszrészével. Elkészült az Egyesült Államok keletet és nyugatot összekötő, transzkontinentális vasútja. 1870-től rendszeres járatok indulnak Bostonból a kaliforniai Oaklandbe. Az eseményt mindenütt megünneplik. A New York-i Central Parkban több mint 100 ágyú áll készen, hogy „a sínek esküvője” alkalmából díszsortüzet adjon. Chicago 3000 ember és 1600 ló díszfelvonulásával ünnepli az eseményt.

[13]

1871. május 10.

Lértrejön a német-francia békekötés

Jules Favre Franciaország külügyminisztere, és Otto von Bismarck gróf német birodalmi kancellár békeszerződést írnak alá Frankfurt am Mainban, amely lezárja a német-francia háborút (1870. IX. 2.). A két legsúlyosabb határozat kimondja, hogy Franciaországnak le kell mondania Elzász-Lotaringiáról a Német Birodalom javára és 5 milliárd frank háborús kártérítést kell fizetnie. Az összeg kifizetéséig a német megszálló csapatok Franciaországban maradnak. A porosz-német győzelem megváltoztatja az erőviszonyokat Európában, az új birodalom helyzetét erősíti, Elzász-Lotaringia megszerzésével padig állandósítja a német-francia ellentétet.

[14]

1876. május 10.

Megszületett Ivan Cankar szlovén elveszélő

Bécsben tanult, majd 1909-ben hazatért, s a délszláv népek önállóságáért és föderatív köztársasággá alakulásáért harcolt. Drámái közül a Szolgák és a Betajnova királya jelent meg magyarul. Műveinek hősei az elesettek, szerencsétlenek, akiket könyörtelenül eltapos a társadalom. Egyik legmegrázóbb regénye A szegénysoron. Stílusában realista hagyományok ötvöződnek szimbolista elemekkel. A próza minden műfajában próbára tette írói képességeit. Mindazt, ami modern a szlovén irodalomban, elsőként Cankar valósította meg - írták róla. Ljubljanában halt meg 1918. december 11-én.

[15]

1887. május 10.

Létrejön az első mentőegyesület a fővárosban

A főváros fejlődése szükségessé tette a betegszállítás és életmentés megszervezését, hiszen korábban mindez jóformán a véletlenre, vagy az esetenkénti emberi találékonyságra volt bízva. Kresz Géza fővárosi tisztiorvos vezetésével a Bazilika mellett kezdte el tevékenységét a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME). Az induláshoz a szabadkőművesek gyűjtötték össze a pénzt. Személyzete kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből áll. Az egyesület Markó utcai székháza 1890 júliusában készül el. 1902-ben a fővárosi mentőszolgálatot Európában elsőként gépkocsikkal látják el, de a lovas mentőkocsi is használatban marad. A BÖME a millenniumi kiállításon külön pavilonban mutatkozik be.

[16]

1896. május 10.

Megkezdődnek az első magyarországi filmvetítések

A millenniumi ünnepségekre a francia Lumiére-testvérek megbízottja is Budapestre érkezett: az 1896. április 30-án megnyílt körúti Royal Szálló kávéházi részében 1896. május 10-től 1897. április 5-ig vetítettek naponta többször félórás műsort az új találmány segítségével. Lumiére kiküldött szakemberei a díszfelvonulásról is készítettek mozgóképeket - ezek némelyike fennmaradt.

[17]

1940. május 10.

A német csapatok bevonulnak a Be-Ne-Lux államokba

A német csapatoknak a semleges Belgiumba, Luxemburgba és Hollandiába való bevonulásával kezdetét veszi a nyugati német támadás, amely Adolf Hitlert hat hét leforgása alatt „Nyugat-Európa urává” teszi. Hitler már 1939 végén, még mielőtt Varsó elesett volna, hozzáfogott a nyugati hadjárat előkészítéséhez. Október 6-i rendelkezésében részletes utasításokat ad főparancsnokainak a nyugati hadműveletek végrehajtására. Október végére a szárazföldi hadvezetőség főparancsnoksága kidolgozta a Hitler által elrendelt támadás terveit. Eszerint a német hadseregnek három olyan országba kell bevonulnia, amelynek semlegességét Hitler előzőleg szavatolta. A támadást november 12-ére tervezték, de elhalasztották. 1940. május 10-én reggel 5 óra 25 perckor a német csapatok előzetes hadüzenet nélkül betörtek Belgiumba és Hollandiába. Luxemburgban egy csendőr figyelmeztette a német páncélos ék első katonáját a határsértésre, erre foglyul ejtették. Belgiumban és Hollandiában már az éjjel ejtőernyősöket dobtak le. A hollandiai harcok során Rotterdam bombázása megindította a polgári lakosság elleni légiháborút. Május 14-én tárgyalást kezdtek a körülzárt Rotterdam megadásáról. A belga hadsereg segítséget kapott a brit és a francia hadosztályoktól, amelyek azonnal bevonultak, amikor jelentést kaptak a németek támadásáról. A németek gyors előretörése a La Manche-csatornához azonban elszigetelte a francia hadsereg zömét az északon, Dunkerque körül állomásozó egységektől. A brit expedíciós hadsereg parancsot kapott a visszavonulásra, s hogy Dunkerque-ben készüljön fel a behajózásra, mely igen nehéz katonai akció volt. A semleges államok kapitulációjával és a dunkerque-i katlan bevételével véget ért a nyugati támadás első szakasza. Június 5-én a francia hátország elleni előrenyomulással megkezdődött a világháború második szakasza. A német csapatok átlépték a Somme-ot, s a Maginot-vonal mögött előretörtek a svájci határig. Június 14-én megszállják Párizst. Június 22-én a franciák Compiègne-ben aláírják a fegyverszüneti egyezményt a Német Birodalommal. Az Atlanti-óceáni partokat és a Genf-Tours-vonalat a német csapatok szállják meg, melynek költségeit Franciaország köteles fedezni.

[18]

1940. május 10.

Winston Churchill az új brit miniszterelnök

[19]

1941. május 10.

Rudolf Hess repülőgépen Skóciába repül

A II. világháború idején Rudolf Hess német birodalmi miniszter, Hitler helyettese 1941. május 10-én, nagy feltűnést keltve, az általa vezetett repülőgépen Skóciába repült. Az volt a célja, hogy ismerőse, Hamilton herceg közvetítésével felvegye a kapcsolatot a brit kormánnyal, hogy még a Szovjetunió elleni német hadjárat megkezdése előtt különbéke jöjjön létre Anglia és Németország között. Az eddigi dokumentumok tanúsága szerint saját kezdeményezésére ment Angliába, bár sokan ezt vitatják, s többen Hitler megbízását sejtik, de erre nincs bizonyíték. Az akció nyomán az angolok a német vezetőt börtönbe zárták, majd a háború után - a többi náci főbűnössel együtt - a Nürnbergi Nemzetközi Törvényszék elé állították, ahol életfogytiglani fogházbüntetésre ítélték. Hess 1987-ben halt meg a nyugat-berlini Spandau börtönében. A hivatalos változat szerint öngyilkos lett. Az 1992-ben Londonban nyilvánosságra hozott Hess-iratokból sem eldönthető az, amire a történészek a leginkább kíváncsiak voltak: a brit titkosszolgálat csapdájába esett-e Hess, vagy alapos okkal számíthatott-e arra, hogy békeajánlatához együttműködőkre lel brit előkelő körökben.

[20]

1979. május 10.

68 éves korában meghal Bibó István

[21]

1986. május 10.

Jean-Louis Étienne eléri az északi sarkot

Az orvos 63 nap alatt egyedül és gyalog tett meg ezer kilométert a Jeges-tenger sarki jégmezőin.

[22]

1996. május 10.

Először ünneplik a Madarak és fák napját

Az 1800-as évek végétől szemlátomást pusztult erdő, mező. Az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Már ebben az évben Chernel István ornitológus szervezett madarak és fák napját. Hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitoéógiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. Századunk első felében minden májusban sor is került erre a programra. A második világháború után sokat vesztett népszerűségéből, de a kilencvenes években ismét egyre többen ünneplik meg. 1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és fák napját május 10-én ünnepli az ország.

Bezár